Pagony
Berg Judit és az olvasásInterjú az olvasásról és ami mögötte van
A Rumini és még sok-sok más történet írója gyerekként kezdetben hadilábon állt az olvasással. Talán pont ezért is sikeres a Két kis dinó-sorozat, aminek köteteit sok gyerek elsőként olvassa el önállóan. A következő miniinterjúból az is kiderül, milyen az a könyv, amit Berg Judit szerint egyáltalán ne adjunk egy olvasni tanuló gyerek kezébe!
A Rumini és még sok-sok más történet írója gyerekként kezdetben hadilábon állt az olvasással. Talán pont ezért is sikeres a Két kis dinó-sorozat, aminek köteteit sok gyerek elsőként olvassa el önállóan. A következő miniinterjúból az is kiderül, milyen az a könyv, amit Berg Judit szerint egyáltalán ne adjunk egy olvasni tanuló gyerek kezébe!
Mi az első élményed a könyvekkel?
Első emlékem, hogy ovisként dicsérem a bölcsis húgomat: - "Ügyes vagy, Kippili (kis Piri), szépen lapozol, nem szabad tépázni a könyvet!"
Hogyan tanultál meg te olvasni?
Nekem egyáltalán nem ment könnyen az önálló olvasás. Az olvasókönyvvel még boldogultam, de a
Tüskeváron már csak anyukám segítségével sikerült átrágnom magam. Alsó tagozatos koromban egyáltalán nem éreztem késztetést az önálló olvasásra.
Az első, amit elolvastam, egy mesekönyv volt: A halász hetedik fia. Tulajdonképpen egyetlen mesét tartalmazó, gazdagon illusztrált könyv volt, de én rettentő büszke voltam rá, hogy önállóan végigolvastam. Ez harmadik vagy negyedik után történt, nyáron.
Négy gyereked kapcsán milyen változást látsz, ők szerinted könnyebben, nehezebben tanultak meg olvasni? Miért könnyebb/nehezebb nekik?
Nálunk ez nagyon változó. Lilu, a nagylányom magától tanult meg olvasni ötévesen. A két középső lányom enyhén diszlexiás, ők még ötödikben is szótagoltak. Bevallom, én már kicsit le is tettem arról, hogy rendszeres olvasókká váljanak. De mindkettejüknél megtörtént az áttörés, és most, nyolcadikosként és hetedikesként már falják a könyveket. Harmadikos kisfiamnak egyelőre még inkább én olvasok – most fogjuk elkezdeni a
Narnia krónikáinak hetedik, befejező részét.
Mit javasolsz, egy kezdő szülő hogyan álljon hozzá az éppen most olvasni tanuló gyerekéhez, hogyan segítheti?
Szerintem a legfontosabb a sok, játékos gyakorlás és az állandó pozitív megerősítés. Elvégre az olvasás örömforrás! Olvassunk együtt! Osszuk be, hogy ki melyik részt, vagy melyik szereplő szövegét olvassa fel! Nem baj, ha a gyerekre sokkal kevesebb jut! Eleinte az is nehéz feladatnak tűnhet, hogy ő olvassa fel a címet és a mese utolsó két mondatát. De aztán fokozatosan bejön majd!
Mitől jó szerinted egy kezdőknek való könyv?
Nagyon fontos, hogy könnyen olvasható, nagy betűkkel legyen írva. Legyen szellős, és ne tűnjön túl hosszúnak. Ebben segíthet a sok illusztráció és az ügyes tördelés is. Lehetőleg rövid, egyszerű mondatokból álljon a szöveg, ami jó esetben érdekes, vicces, tehát élményt jelent olvasni!
Milyen könyvet NE adjunk egy kezdő olvasónak?
Kerüljük az idegen szavakat, neveket tartalmazó könyveket! (Mindig könnyebb az anyanyelven írt szövegek olvasása, mint a fordításoké!) Az okoskodó és finomkodó szerzők előszeretettel rakják tele a szövegeket felesleges jelzőkkel. A sallangok, jópofáskodó kiszólások nagyon fárasztják a gyerekeket, és elterelik a figyelmet a lényegről. Olvassunk bele a könyvbe, mielőtt a gyerek kezébe adjuk!<description><p>Lazíts érdekességek, interjúk olvasása közben!</p></description>
