Nagyon büszkék vagyunk az Abszolút Töri pályázat minden résztvevőjére, hiszen szuper írások érkeztek! Sokan kértétek, és mi is szeretnénk, ha minél több emberhez eljutnának ezek a szuper szövegek, ezért most a nyertesek pályamunkáit megosztjuk veletek is. Fogadjátok szeretettel Berkecz Lázár novelláját!
Nagyon büszkék vagyunk az Abszolút Töri pályázat minden résztvevőjére, hiszen szuper írások érkeztek! Sokan kértétek, és mi is szeretnénk, ha minél több emberhez eljutnának ezek a szuper szövegek, ezért most a nyertesek pályamunkáit megosztjuk veletek is. Fogadjátok szeretettel Berkecz Lázár novelláját!
– Menjünk már haza – fakadt ki Charlie –, már több mint másfél órája itt vagyunk ebben a hülye chartwelli emlékházban! Haza akarok menni!
– Legalább ragad rád egy kis kultúra! – vágott vissza John, az öccse. – Tudom, hogy utálod a történelmet, de Churchill történelmünk egyik legnagyobb alakja, és egy csomó közös tulajdonságotok van.
– Na persze!
– Ő is eléggé szarkasztikus volt. Meg ő is szerette a tömény italokat. A kedvence, akárcsak neked, a whisky volt.
– Fiúk! Ne veszekedjetek már! – szólt rájuk az apjuk fojtott hangon.
Eközben a tárlatvezető Churchill dolgozószobájába érkezett.
– Nézzék! Ez itt Churchill dolgozószobája az ő személyes tárgyaival. Itt láthatjuk az 1953-as irodalmi Nobel-díját és azt a körözési plakátot, melyen 25 fontot ígértek annak, aki Churchillt élve vagy halva elfogja, miután 1899-ben az angol-búr háborúban megszökött a hadifogságból.* Külön érdekesség, hogy az asztalon álló whisky a legutolsó üveg, amiből Churchill ivott...
– Hé – hívta oda magához Johnt Charlie –, meg kéne kóstolni ezt a whiskyt!
– Te hülye vagy?! Ne csináld már!
– Nyugi! Csak egy kortyot. Lesz, ami lesz, én megkóstolom.
Miközben a csoport Churchill hálószobája felé tartott, a fiúk lemaradtak, és amikor nem látta senki, Charlie meghúzta az üveget, majd mintha a föld nyelte volna el, eltűnt a testvére szeme elől.
– Charlie! Ez nem jó vicc! Hol a francban vagy? De tudod mit, kiderítem a trükködet! – azzal ő is kortyolt az italból. Förtelmes íze volt. Megszédült. Mikor visszanyerte egyensúlyát, megpillantotta Charlie-t.
– Mi a fenét csináltál? – kérdezte.
– Semmit. Csak ittam abból a jó kis whiskyből, aztán ahogy megfordultam, itt találtam ezt a dagadt, részeg alakot. Ha neki szabad a fotelban ücsörögni, én is ihatok a whiskyből, nem?
– Ez csak egy viaszbábú a Panoptikumból! Eddig is itt volt. Te nem ismered fel Churchillt? – kérdezte John.
Ám ekkor a fotelben ülő alak kissé álmos hangon megszólalt:
– Ki az?
John döbbenten meredt a „viaszbábúra”.
– A panoptikumból jött, mi? És beszél, meg szivarozik – vigyorgott Charlie.
– Tisztára olyan, mint Churchill. De ez lehetetlen. Valaki szórakozik velünk, mert Churchill már 55 éve halott.
– Én halott? Bár lehet, hogy jobb lenne – szólalt meg ismét a fotelben ülő férfi, majd belekortyolt a whiskyjébe.
– Ne igyon többet! – kérte John, bár kissé furcsának találta, hogy egy beszélő bábuval társalog. Biztos az a fránya whisky – gondolta magában, hiszen még életében nem ivott.
– Mit tegyen az ember, ha nem ígérhet mást a népének, „csak vért, erőfeszítést, verítéket és könnyeket”.** Egyre rosszabb a helyzet, a németek Dunkerque-nél bekerítették csapatainkat, Calais már majdnem elesett. Kénytelen vagyok egy békeszerződést is fontolóra venni, pedig ez az a dolog, amit csak végszükség esetén akartam megtenni – látszott a férfi arcán az elkeseredés, vívódás.
– Na ide figyelj, öcsikém! Ez egy részeges bolond, aki Churchillnek képzeli magát. Csak azt nem értem, hogy engedhették be a múzeumba.
– Nagyon remélem, hogy neked van igazad, bár szerintem… – azzal odalépett az íróasztalon lévő naptárhoz, és a következő pillanatban szomorúan nézett testvérére.
– Jól gondoltam. A naptár szerint 1940. május 25-e van. Churchill épp most veszi fontolóra a békeszerződést Hitlerrel.
– Ez csak egy rossz álom, ugye? – kérdezte Charlie. – Ha ennek vége lesz, ígérem, soha többé nem iszok alkoholt. De most mit tegyünk?
– Rá kell vennünk Churchillt, hogy véletlenül se fogadja el a szerződést!
– Szarok én Churchillre meg a békéjére! Velünk mi lesz?!
– Hát nem érted? Ha elfogadja Hitler ajánlatát, akkor Anglia német uralom alá kerül. Lehet, hogy azért vagyunk itt, mert a mi feladatunk meggyőzni őt arról, hogy folytatnia kell a háborút.
– Folytatni? – szólalt meg ismét Churchill. – Milliók halhatnak meg miattam.
Felállt, és kissé bizonytalan léptekkel az íróasztalához ment. Rágyújtott egy szivarra, majd folytatta:
– Amennyiben ésszerű feltételeket ajánl Herr Hitler, igenis alá fogom írni a békeszerződést. Mi értelme a biztos halálba küldeni hazánk fiait? Már így is annyi a veszteség. – Idegesen beleszívott a szivarjába. – Ha csak egy kevés esélyt is látnék arra, hogy megállíthatjuk Hitlert, talán… talán harcba küldeném az angol csapatokat. – Komor, szomorú arccal ismét ivott egy kortyot.
– Elnézést uram! – kezdte bátortalanul John. – Tudom, hogy sokan akarnak békét, mint például Lord Halifax, de nem engedhet nekik! Hitler egy futóbolond, aki elhatározta, hogy egész Európát meg kell szerezni német élettérnek. A náci kontinentális hatalom útjában már csak Anglia áll. Ha ez a sziget elesik, akkor már az Egyesült Államok sem tud segíteni, mert nekik is kell egy hely, ahonnan elindulva felszabadíthatják Európát.
– Ugyan! Mit adott nekünk eddig Roosevelt? Együtt éreznek velünk, és támogatnak. De ezek csupán szavak.
– Ha Ön feladja, akkor csak a Szovjetunió fog szemben állni a németekkel. – vált egyre türelmetlenebbé John.
– Micsoda badarság! – nevetett fel keserűen Churchill. – A szovjeteket meg nem támadási szerződés köti. Nem támadhatnak a Harmadik Birodalomra.
– Segíts már Charlie! Hogy magyarázzam el neki, hiszen ő még nem tudja, de a németek egy év múlva felrúgják ezt a szerződést, és le fogják rohanni a Szovjetuniót. De egyedül ők sem lesznek képesek megállítani a németeket!
– Nézze! Én utálom a történelmet, de az öcsém szereti. És a II. világháború a kedvenc témája.
– Második világháború?! – nézett csodálkozva Churchill.
– Jaj! Ne legyen már ennyire értetlen! A háború, ami most zajlik! Mindegy, hogy hogyan nevezzük. Ritkán mondok ilyet, de hallgasson az öcsémre!
– Folytatni kell a tárgyalásokat Roosevelt elnökkel! – vette vissza a szót John. – Hosszú harc vár még Angliára, nagy veszteségeket fog elszenvedni. De ha végig látjuk magunk előtt a fényt, még akkor is, ha túl nagy a sötétség, végül győzni fogunk! – fejezte be beszédét.
– Szép beszéd, de a tartalma csak üres locsogás.
– Üres locsogás?! Mr. Churchill! Jól mondta a bátyám. Bár én csak könyvekből, de sokat tudok erről a háborúról. Holnap indítson el minél több hajót a Dunkerque-ben ragadt katonákért. Ez lesz ebben a háborúban az első igazi siker! Azt is tudom, hogy Angliának hamarosan meg kell vívnia egy több hónapig tartó légi csatát, ami a RAF legsúlyosabb próbatétele lesz, de az angoloké marad a légtér feletti uralom. Ezek után 1943-ig Afrikában is helyt kell állniuk Rommel seregei ellen, de végül ott is győzni fognak. Közben az atlanti csatát is meg kell vívniuk, ami a tengeri haderejüket fogja próba elé állítani, de a németek végül kiszorulnak az óceánról is. 1943-tól Itáliában is harcolniuk kell, de a győzelem itt is a szövetségeseké lesz. Roosevelt sem csak szavakkal támogatja Angliát: 1944. június 6-án az angol és az amerikai haderő együtt fog partra szállni Normandiában, és óriási veszteségek árán Franciaországot is visszafoglalják a németektől. Ezután már csak egy komolyabb próbatétel vár önökre, az utolsó német ellentámadás, ami bár alapból kudarcra lesz ítélve, de komoly fejfájást fog okozni a legtöbb tábornoknak. Végül 1945-ben a németek Hitler öngyilkosságát követően kapitulálnak. Érti már, miért kell folytatnia a küzdelmet? Nem adhatja fel! Gondoljon a gyerekei jövőjére! Gondoljon ránk!
– Ti csak taknyos kölykök vagytok, mit tudtok ti a háborúról! Takarodjatok! – ordított rá Churchill a két fiúra. Dühében felkapta a whiskys poharát, és John felé dobta, majd kimerülten hanyatlott a foteljába. Ugyanebben a pillanatban Charlie és John a rájuk fröccsenő whiskytől eltűntek.
– Hol a fenében voltatok? – kérdezte dühösen Charlie-t és John-t az apjuk.
– Csak meg akartam nézni a whiskys üveget közelebbről, de aztán…
– Nincsen aztán! – csattant fel az apa. – Mindig mindent meg tudsz magyarázni! A csoport meg csak rátok vár a hálószobában! Indulás!
A két fiú zavarodottan kullogott az édesapjuk nyomában, miközben ők maguk sem tudták pontosan, mi is történt. Mire utolérték a többieket, addigra az idegenvezető már Churchill misztikus álmáról mesélt.
–…és képzeljék! Churchill egyszer majdnem tárgyalni kezdett Hitlerrel a béke lehetőségéről. Állítólag azért gondolta meg magát, mert két fiatal fiúval álmodott, akik azt mondták neki, hogy bár Angliának nagy veszteségei lesznek, de a háborút meg lehet nyerni. Ennek az álomnak köszönhetően Churchill sorsdöntő lépésre szánta el magát, Anglia folytatta a harcot.
– Hát mégsem álom volt? – mosolygott magában John.
*https://vilagvandorsorozat.blog.hu/2019/12/28/chartwell_churchill_miniszterelnok_videki_rezidenciaja
**Churchill 1940 májusában mondott miniszterelnöki beszédéből
Kósa Tamás Zalán – 1:7 órára a múltban
Császár Melánia – Amikor csak neked dalolnak
Kiss Virág Borbála – Rómából minden út hazavezet
Krajnyák Zsófia – 2060
Lehoczky Tamara – Az igazolás
<description><p>Olvass, hallgass, nézz mesét!</p></description>