Tudtátok, hogy ahol egy nagyon öreg fát kivágnak, ott egy időörvény nyílik, amelyen keresztül megnézhetünk mindent, amit a fa az életében látott? Alíz százéves dédmamája szerencsére ismeri a trükköt, amivel utazhatnak az időben. Meglátogatják az 1896-os Városligetet, elugranak a háború sújtotta Budapestre, a hatvanas évekbe, amikor Góliátot, a bálnát kiállították a Ligetben, majd egy 1988-as május elsejei felvonulásra. Olvass bele Gimesi Dóra könyvébe, és élvezd Rofusz Kinga lélegzetelállító rajzait!
Tudtátok, hogy ahol egy nagyon öreg fát kivágnak, ott egy időörvény nyílik, amelyen keresztül megnézhetünk mindent, amit a fa az életében látott? Alíz százéves dédmamája szerencsére ismeri a trükköt, amivel utazhatnak az időben. Meglátogatják az 1896-os Városligetet, elugranak a háború sújtotta Budapestre, a hatvanas évekbe, amikor Góliátot, a bálnát kiállították a Ligetben, majd egy 1988-as május elsejei felvonulásra. Olvass bele Gimesi Dóra könyvébe, és élvezd Rofusz Kinga lélegzetelállító rajzait!
Amikor megjöttek a munkagépek, világgá mentek a fák.
A régi utat hevenyészett deszkapalánk vágta ketté, a madarak elköltöztek, és mire lehullottak a levelek, a hegyek felől visszaérkező októberi szél alig ismert rá a Városligetre. Alízék Damjanich utcai erkélyéről jól lehetett látni az építkezést.
– Legalább rendbe hozzák a parkot – mondta anya.
– Most aztán évekig nem lesz itt nyugalom – dohogott nagyi.
– Mindegy, én úgyis félig süket vagyok – vont vállat nagyapa.
Apa nem mondott semmit, mert határidős munkája volt, és ilyenkor ki sem látszott a laptopjából.
– Én csak az öreg nyárfát sajnálom – sóhajtott Dédi. – Nem értem, miért kellett kivágni. Alíz dédnagymamája majdnem százéves volt, de az öreg nyárfa már akkor is ott állt a park szélén, amikor ő született. Sőt, már az anyukája és a nagymamája idejében is. Most meg nem maradt belőle más, csak egy nagy, lapos fatönk.
– Ez nem igazság! – pityergett Alíz.
– Teljesen igazad van – bólintott Dédi.
Azzal feltette a kalapját, rátámaszkodott ezüstgombos botjára, kézen fogta Alízt, és elindult a Ligetbe, hogy saját szemével is megvizsgálja a pusztítást.Dédit nem olyan fából faragták, mint a csendesen tévézgető, derekukat fájlaló, folyton sopánkodó dédnagymamákat. Ha zöld bőrkabátjában, elegáns napszemüvegében, magas sarkú cipőjében végigsétált a Damjanich utcán, már a lépte ritmusából tudni lehetett, hogy nem akárki koptatja a hetedik kerületi aszfaltot. Minden szerdán a Széchenyi fürdőbe járt úszni, esténként olaszul fejtett keresztrejtvényt, és az erkélyen nevelte fel a fészekből kipottyant ligeti madárfiókákat. Amikor Dédi kislány volt, még nem volt telefon, internet és számítógép, ezért vagy egymillió könyvet elolvasott, és fekete-fehér férfiakba volt szerelmes.
Alíz szeretett Dédivel lenni, mert neki mindig mindenre volt ideje. Amíg a többi felnőtt rohant, dolgozott, ügyet intézett és telefonált, Dédi régi divatlapokból ellesett ruhákat varrt a Barbie babáknak, megtanította Alízt korcsolyázni, megmutatta, hol fészkel a vörösbegy, a csúszka, az őszapó.
Amikor Dédi meglátta a kerek fatönköt, ami az öreg nyárfából maradt, eleresztett egy egészen cifra káromkodást.
– Nem is volt beteg – bosszankodott. – Nyugodtan itt állhatott volna még száz évig!
Dédi haragja olyan volt, mint a nyári vihar: fekete felhők gyülekeztek, szélvihar támadt, dörgött és villámlott. Alíz is dühös volt, de ő nem szokott káromkodni. Ökölbe szorult a keze és a szeme megtelt könnyel. Dédi észrevette, hogy Alíz mindjárt sírva fakad, és egy csapásra elvonult belőle a vihar. Szorosan magához ölelte a kislányt, és hosszú percekig komolyan gondolkozott.
Aztán egyszerre felderült az arca.
– Tudod, mit? Nézzük meg az évgyűrűit! – mutatott a nyárfatönkre. – Szerinted hány karikája lehet?
Alíz már harmadikos volt, és egész jól ment neki a matek, de így is beletelt némi időbe, míg az összes karikát megszámolta. Az öreg nyárfának százhuszonhárom évgyűrűje volt.
– Ez azt jelenti, hogy százhuszonhárom évvel ezelőtt született – magyarázta Dédi.
– 1896-ban! – vágta rá büszkén Alíz.
– Tudod, mi volt itt 1896-ban?
Alíz megrázta a fejét.
– No, akkor tedd az ujjad a legkisebb karikára! Most pedig hunyd be a szemed...
Hogy folytatódik a történet? Tedd a kosaradba, hogy mihamarabb megtudd!
Akciók, hírek, érdekességek, ajánlók a gyerekkönyvek világából
Ha nem szeretnél lemaradni az újdonságainkról, akcióinkról és különleges programjainkról, akkor iratkozz fel a hírlevelünkre!
Feliratkozom!A projekt a Budapest 150 emlékév részeként, a Pro Cultura Urbis Közalapítvány anyagi támogatásával valósul meg.
Eredeti ár:
4490
Online ár: NaN
Eredeti ár:
4490 Ft
Online ár: 3817 Ft
Vannak dolgok, amikről nehéz beszélni még felnőttként is -pont ezek a dolgok azok, amikről a gyerekeknek a legtöbbet tudnak kérdezni! Emiatt a legtöbb szülő már jó előre felkészül ezekből a kérdésekből, hogy a lehető legtürelmesebben, a gyerek korához illően tudjon válaszolni. De mi történik, ha a gyerekünk olyanokat kérdez, hogy milyen volt a második világháború? Vagy milyen volt az élet a vasfüggöny mögött, és egyáltalán mi az a vasfüggöny? Ezekre a kérdésekre és még sok másikra ad választ rengeteg türelemmel és érzékenységgel Gimesi Dóra most megjelent könyve, az Amikor mesélni kezdtek a fák. Olvass tovább, és tudj meg többet erről a gyönyörű mesekönyvről!
Vannak dolgok, amikről nehéz beszélni még felnőttként is -pont ezek a dolgok azok, amikről a gyerekeknek a legtöbbet tudnak kérdezni! Emiatt a legtöbb szülő már jó előre felkészül ezekből a kérdésekből, hogy a lehető legtürelmesebben, a gyerek korához illően tudjon válaszolni. De mi történik, ha a gyerekünk olyanokat kérdez, hogy milyen volt a második világháború? Vagy milyen volt az élet a vasfüggöny mögött, és egyáltalán mi az a vasfüggöny? Ezekre a kérdésekre és még sok másikra ad választ rengeteg türelemmel és érzékenységgel Gimesi Dóra most megjelent könyve, az Amikor mesélni kezdtek a fák. Olvass tovább, és tudj meg többet erről a gyönyörű mesekönyvről!
<description><p>Ismerd meg a legfrissebb könyveket! Könyvek, amiket mi ajánlunk neked!</p></description>