A törikönyvek Rákóczi-szabadságharcos fejezetéből leginkább vidéki városok ugranak be, az Abszolút Töri-regények helyszíne viszont jellemzően Budapest. Miért választottad mégis ezt a kor-helyszín párost?
Nagyon szeretem a kihívásokat. Csak olyat tudok igazán szívvel megírni, ami engem is érdekel, és ahhoz kicsit az is kell, hogy a téma elsőre megoldhatatlannak tűnjön, hogy agyalni kelljen rajta, le kelljen ülni átgondolni, hogy is legyen ez az egész. Maga a kor sem könnyű, hiszen számos remek alkotás született már. A legendákat elmesélték, a főbb szereplőket bemutatták, még országos sikerű filmsorozat is készült annak idején. A helyszín nehézsége pedig azért is tetszett, mert a Budán és Pesten történt eseményekről mind az irodalomban, mind a történelemkönyvekben alig esik szó.
Bár megjelennek a regényedben az ismerős, nagy nevek, mégis legalább olyan fontos, ha nem fontosabb a történetben az átlagember, akiről nem írnak a történelemkönyvek. Mesélnél erről?
A történelemben soha nem a nagy alakok, a híres csaták vagy az események vonzottak. Sokkal jobban érdekel, hogyan éltek a kor emberei. Mik voltak a szokásaik, mit ettek, hogyan öltözködtek, és ha történt valami rendkívüli körülöttük, hogyan vészelték át, mi lehetett a véleményük.
Nagyon régóta szerettem volna történelmi regényt írni, hozzám ez is közel áll, hiszen az egyik végzettségem történelem szakos tanár. Azt sokáig nem tudtam, melyik korszakot válasszam, de azt igen, hogy nem a császárok, királyok, királynők vagy tábornokok szemszögéből akarok történetet írni. Az abszolút töris könyvön pedig különösen izgalmas volt dolgozni, hiszen az időutazó főhősök miatt a korabeli életmód még élesebben bemutatható a maihoz viszonyítva. Azzal pedig kamaszkori vágyamnak tettem eleget, hogy egy régen elfeledett magyarországi halfaj is nagy jelentőséget kapott a könyvben.
Hogyan kutattál/készültél a regény megírására? Mi inspirált a munka során?
Eleinte csak olvastam a korszakról, beszélgettem róla másokkal, próbáltam elképzelni, beleélni magam. A gyűjtőmunka azonban nem ért véget az első felkészülés után, amikor összeállt az alaptörténet, utána is sokszor a könyvtárban találtam magam. Mindig akadt egy kérdés, amit vagy én vagy Gergő, a lelkes szerkesztőm fogalmazott meg egy-egy korabeli bútor, ruhadarab, szokás vagy helyszín kapcsán. Az motivált, hogy a történetben minden legyen olyan, mintha tényleg ott lennénk a helyszínen, és még annak a kuruc katonának is legyen hitelesen megírva a bajusza, aki csak pillanatokra tűnik fel.
Lenne még olyan kora a magyar történelemnek, ahová szívesen visszalátogatnál?
Szinte bárhol találni olyan pillanatot, amit érdemes megírni. Éppen ezért szeretem nagyon ezt a sorozatot. Minden korszakban emberek alakították a történelmet, úgyhogy mindig akadt valami izgalmas, érdekes vagy megdöbbentő esemény.
Csak nem került még sorra. Az első két megjelent könyvem nagyjából a napjainkban játszódott, így számomra nem maradt ki teljesen, sőt kimondottan üdítően hatott az előre tekintés, majd a múltba utazás. Szeretnék még regényeket írni, és a fejemben alakul egy jelenben játszódó történet is.
Az elmúlt években sorozatosan jelennek meg regényeid, A generális talizmánja az ötödik köteted. A fejedben van már a hatodik? Min dolgozol most?
A fejemben van, igen, és lassan ki is bomlik, már nagyon szeretném elkezdeni a tényleges szöveget. Egyelőre olvasok, vázlatokat, jegyzeteket írok hozzá, próbálom elkapni a ritmusát. Félig kabalából, félig praktikus okokból ilyenkor még nem szoktam beszélni róla, mert valószínűleg úgyis más kerekedik ki belőle, mint amit most mondanék.
Valami megváltozottOlvass bele A generális talizmánjába!
Itt az Abszolút töri-sorozat legújabb része! Rojik Tamás regénye ezúttal a Rákóczi-szabadságharc idejébe repíti a Vitéz János Nyolcosztályos Gimnázium két diákját, és természetesen az olvasót is. Na de ne szaladjunk annyira előre (se vissza), hiszen két iskolás főszereplőnk a történet kezdetén jóformán szóba se áll a másikkal. Érdekel, hogyan változik meg a viszonyuk egymáshoz? Olvasd el A generális talizmánja első fejezetét!
Itt az Abszolút töri-sorozat legújabb része! Rojik Tamás regénye ezúttal a Rákóczi-szabadságharc idejébe repíti a Vitéz János Nyolcosztályos Gimnázium két diákját, és természetesen az olvasót is. Na de ne szaladjunk annyira előre (se vissza), hiszen két iskolás főszereplőnk a történet kezdetén jóformán szóba se áll a másikkal. Érdekel, hogyan változik meg a viszonyuk egymáshoz? Olvasd el A generális talizmánja első fejezetét!
Irány 1705!Megjelent Rojik Tamás Abszolút töri regénye!
Mihez kezdjen két kamasz, akik közül az egyik ráadásul soha életében nem figyelt még oda töriórán, amikor 1705-ben, a Rákóczi szabadságharc idejében találja magát? Most akkor mi van a kurucokkal meg a labancokkal? Miért olyan fura ízű a 18. századi zabkása? Hogy lehet, hogy alig hallani magyar szót a korabeli Budán? Hogy mennek át az emberek Pestre, ha nincsenek hidak?
Mihez kezdjen két kamasz, akik közül az egyik ráadásul soha életében nem figyelt még oda töriórán, amikor 1705-ben, a Rákóczi szabadságharc idejében találja magát? Most akkor mi van a kurucokkal meg a labancokkal? Miért olyan fura ízű a 18. századi zabkása? Hogy lehet, hogy alig hallani magyar szót a korabeli Budán? Hogy mennek át az emberek Pestre, ha nincsenek hidak?
