Vera
Hogyan születik a könyv? 2. részAz illusztrátor: Kőszeghy Csilla
A könyvkészítés egyik leglátványosabb része, amikor a szöveg illusztrációkkal egészül ki. Cikksorozatunkban most Kőszeghy Csilla illusztrátor mesél arról, hogy hogyan születtek meg az ő fejében a Két kis dinó Krétán című könyv rajzai, hogyan dolgozik együtt Berg Judittal, és hogy melyik az ő kedvenc képe.
A könyvkészítés egyik leglátványosabb része, amikor a szöveg illusztrációkkal egészül ki. Cikksorozatunkban most Kőszeghy Csilla illusztrátor mesél arról, hogy hogyan születtek meg az ő fejében a Két kis dinó Krétán című könyv rajzai, hogyan dolgozik együtt Berg Judittal, és hogy melyik az ő kedvenc képe.
- Milyen fázisban találkozol először te, mint illusztrátor egy könyv szövegével?
- Megkapom a teljes kéziratot, és azt olvasom el többször, alaposan, és közben jegyzeteket készítek, esetleg skicceket.
- Menetközben is olvasod Judit írását vagy már csak a teljes, elkészült szöveget kapod meg?
- A kész anyagot jobban szeretem elolvasni, mert akár a végén is kiderülhet egy karakterről valamilyen fontos információ, jellegzetesség. Szeretem a teljesen kész anyagot megkapni, mert néha több részt kell összevetni, mert szeretném elkerülni, hogy sok ismétlés legyen a karakterekben és helyszínekben. Ha egy helyszín, vagy szituáció többször szerepel, akkor megnézem, hogy nagyon fontos-e, hogy ugyanúgy nézzen ki a kettő, vagy esetleg az egyiknél található-e a szövegben valami jellegzetesség, hogy újszerűvé lehessen tenni.
- Mi fogott meg először a Két kis dinó Krétán című könyvben? Emlékszel, hogy mi volt az első kép, rajz, gondolat, szín, ami eszedbe jutott olvasása után?
- Ebben az esetben most könnyebb volt a helyzet, mert a karakterek és a stílus már megvoltak, néhány új karaktert és stílust kellett kitalálni.
Az első, az Szofi karakterének a megfogalmazása volt. Nagyon sok görög portréfotót néztem meg, illetve utánanéztem az ókori görög illetve krétai tárgykultúrának, művészettörténeti emlékeknek és viselettörténetnek. Ezek közül sok szerepel a szövegben is, de néhányat még belerajzoltam. A krétai művészet amúgy is nagyon nagy kedvencem, fantasztikus freskókat és kerámiákat készítettek, és nagy örömömre szolgált, hogy ezeket rajzolhattam a főszereplők környezetébe.
- Önállóan döntöd el, hogy hova, milyen kép jön, vagy közösen Judittal és a szerkesztőséggel beszélitek-át?
- Előtördelt szöveget kaptam, szóval a képek helye meg volt szabva, és ez az én munkámat is megkönnyítette. Azt én dönthettem el, hogy melyik helyre milyen kép fog kerülni, de ha több variáció, vagy kérdés merült fel, akkor megbeszéltük. Összeszokott csapat vagyunk, szerencsére mindent meg tudunk beszélni és segítjük egymás munkáját.
- Kellett-e bármit átrajzolnod akár Berg Judit, akár a szerkesztők kérésére?
- Annyi volt, hogy a hátsó borítón maradt egy kis hely, és Kovács Eszternek támadt egy jó ötlete, hogy a Minotauruszt még rajzoljam oda a fonál végére, és ettől tényleg jobb és viccesebb lett a hátsó borító. Egy változtatást meg én kértem, hogy feketealakos váza helyett (amiben elbújnak a kis dinók), használjuk a híres krétai polipos vázát, ami kicsit félelmetes, nagyon jellegzetes darab. Ez tetszett a többieknek is és beleegyeztek.
- Mennyi idő volt elkészíteni ezt a kötetet? Hány rajz van ebben a könyvben? Milyen technikával készültek az illusztrációk?
- Kicsit több, mint egy hónap volt, ami elég szoros, de mivel a stílus és a karakterek már megvoltak, azért teljesíthető volt.
59 rajz szerepel a kötetben, plusz az előzek és a borító. A rajzok ceruzával készültek és számítógéppel lettek kiszínezve.
- Mit szerettél benne a legjobban? Melyik a legizgalmaabb kép szerinted?
- Nagyon szerettem Ariadné és Szofi figuráját, nagyon szép ruhákat és hajviseletet lehetett nekik rajzolni. Nagyon jó volt rajzolni Ariadnét, amint sétál a híres delfines és bikás freskók előtt a Knosszoszi palotában.
A legizgalmasabb, amikor beleharapnak az óriás Minotaurusz lábába. Én még szeretem azt is, amikor Szofi és az apukája utaznak a hajón. A hajó teste és a vitorla körbeveszi a szöveget.
- Milyen érzés neked kézbe venni egy kész, nyomdából frissen kijött könyvet?
Nagyon nagy izgalom kézbe venni az új könyvet, végiglapozom, én is akkor látom a végeredményt először. Megnézem, hogy minden jól sikerült-e, megegyeznek- e a színek, de manapság már annyira jó a nyomda, hogy a színek ugyanolyanok lesznek, mint amit én elképzeltem.
Ez a könyv szerintem nagyon jó lesz, az előzék rögtön egy rejtvénnyel kezdődik, amit meg lehet oldani, és egy antik mozaik adta az ötletet.
Végig nagyon izgalmas lesz a könyv, sok humorral persze, és még elrejtettem benne egy mini New York Cityt, de nem mondom meg hol :)
