„Ne merj letenni” feelingKamaszkritika az Időfutár sorozatról II.
Ez a regény egy tudományos, ám de nagyon szórakoztató, fiatalos mű. Az időutazás igazán különlegessé és izgalmassá tette. Ha a mondanivalójáról, a tanulságairól szeretnénk beszélni, elsősorban ezeket sorolnám fel.
Ez a regény egy tudományos, ám de nagyon szórakoztató, fiatalos mű. Az időutazás igazán különlegessé és izgalmassá tette. Ha a mondanivalójáról, a tanulságairól szeretnénk beszélni, elsősorban ezeket sorolnám fel.
Az időutazás következtében egy csomó történelmi adatot, tényt, személyt, találmányt megismertünk. Eddig is hallottam Mozart-ról, és a Requiem-ről, de soha nem tartottam különösebben izgalmas témának, itt viszont úgy volt becsomagolva, hogy „játékosan tanulhattam”, miközben élvezettel olvastam a művet. Ezeket mindenképpen szerettem volna megemlíteni, ha már egyszer arról beszélünk, milyen maradandóbb tanulságot hagyott ránk a könyv, de persze ezeken az információkon kívül is kaptunk.
Nem akarom felsorolni a ki-kell-tartanunk, bátornak-kell-lennünk, és hasonló, szinte minden történetben megjelenő mondanivalót, hanem inkább a különlegesebbre koncentrálok. Például, már a legelején megláthattuk, milyen következményei lesznek a hazugságainknak. Megmutatták azt is nekünk, hogy mindig van választásunk, még akkor is, hogyha azt hisszük, hogy nincs. Ezenkívül arról is olvashattunk, hogy a gerincesség mennyire fontos. De, azt hiszem az igazi mondanivalója a regénynek a következő volt: „A tudás nem rossz, csak ha rosszra használják.” Egy olyan kérdést boncolgattak a szerzők, amin azt hiszem sokáig elvitatkozhatnánk, de végül mindig ide kötnénk ki. Ezt érdemes megjegyezni! A tudományok, a tudás következményeiről is kaptunk gondolkodnivalót.
Amit még fontos megemlíteni, hogy a mű utalt arra, hogy ha a saját érdekeink és az emberiség érdekei között kell választanunk, akkor mindig az utóbbi mellett döntsünk. Ezt bizony nagyon sok esetben elfelejtjük, pedig igazán fontos, és hasznos lenne megjegyeznünk.
Őszintén szólva, a könyv könnyed volt, élvezet és fiatalos, de így, felsorolva, látom, hogy igazándiból rengeteg olyan témát és kérdést boncolgatott, amiről érdemes olvasni és beszélni. Volt tanulsága és mondanivalója, ami szerintem a legfontosabb amellett, hogy még élvezetes is legyen egy regény. Az Időfutár pedig ebből a szempontból tökéletesen helytállt!
Az Időfutár sorozat 4. része, mely A Káosz temploma néven ismert, már az elején is egy váratlan fordulattal hergeli az olvasók elméjét. A könyv két legjobb barátnő, Hanna és Zsófi között kialakult konfliktussal veszi kezdetét, mikor is az utóbbi lány rezzenéstelen, érzelemmentes arccal szegez pisztolyt a másikra. Ez, és az utána következő cselekedeteik sokkos állapotba hozzák az olvasót, de mivel a regény telis-tele van hasonló, nem várt jelenetekkel, gyakran törnek elő ilyesfajta érzések a lapok bújása közben. Az időben való ugrálás valósággal megbabonáz, erre pedig rátesz egy lapáttal az a sok hirtelen jött esemény.
A komoly és elgondolkodtató fordulatok mellett, nem tudták nem felkelteni figyelmemet a humoros meglepettséget okozók. Meg kell jegyezni, a könyv számtalan vicces kijelentést, leírást és beszólást tartalmaz, emellett pedig váratlanul is tud érni pár.
Vegyük például Tibi hősies tettét, mikor a saját és Bulcsú búráját próbálja menteni a figyelemfelkeltés elől. Bulcsún ugyanis különleges érzelemhullám söpör át, minek hatására a fiú ragyogni kezd, ennek következtében Tibi sajátos ötlettel rukkol elő, miszerint, ha ráfekszik a világító srácra, észrevétlenek maradnak.Kínos, de legalább beválik.
Kihagyhatatlannak számít még a pillanat, mikor Hanna rájön, hogy Kempelen ártatlan. A vörös, undorító folyadék, ami a pengékről csöpög, pusztán paradicsomlé, a sarokban egymásra hajigált gömbölyű dolgok pedig fejek helyett káposzták.
Ugyancsak váratlan fordulatnak számít az Ókori Rómában ragadt Rogyák tanárnő és a többiek megvásárlása a rabszolgapiacon. Szerencséjükre Petroniusnak adják el őket, az ő birtokán élni meg valósággal luxusnak számít.
A továbbiakban is egymást követik a különösebbnél különösebb események, az ember föl sem eszmél, és máris az utolsó oldalon találja magát.
Az Időfutár 4. az elejétől egészen a végéig tele van különféle váratlan fordulattal, ez pedig folyamatosan adja olvasóinak a„Ne merj letenni” feelinget.
