Mrena Julianna 1979-ben született Jászberényben. Elég hamar beleszeretett a szavakba: nemcsak hogy falta a meséket, verseket, de írni is akarta őket. Még a nagybetűket tanulta, amikor már a műveit mondtam tollba az édesanyjának. Nagyon fiatalon, 15 évesen publikálni kezdett, 25 évesen jelent meg verseskötete, Kilenc élet címmel. Hamarosan az írás a hivatása is lett: dolgozott újságíróként, reklámszövegíróként, sorozatíróként és tartalomkészítőként is. Aztán megszületett a kisfia, és nemcsak a régi kedvenc verses mesék kerültek elő, hanem jöttek az új ötletek is. "Olyasmiket írok, amik tetszettek volna nekem gyerekként, és amiket szülőként is szívesen olvasok (na jó, fejből fújok), akár ezredjére is…" - mondja a szerző. Berlinben él a családjával, Budapestre és Szolnokra jár haza.
Így mesélt magáról:
"Kiskoromban nagyon nem aludtam. Az egész család felváltva altatott dalokkal, mesékkel, mondókákkal, én meg három éves koromra betéve tudtam már mindent. Mesezsák, mondták rám. Nyilván ezért vagyok annyira biztos benne, hogy a mese az egyik legfontosabb dolog a világon. Arra kell, hogy ne féljünk, hogy jobban tudjunk aludni, és szebbeket álmodjunk, pláne nyitott szemmel. És arra is kell, hogy többet tudjunk nevetni meg játszani. Tulajdonképpen ezért mesélek most már én is. "
